A szerző - a hazai ortodox művészet kutatója és kiváló ismerője - az Ortodox
falképek Magyarországon (9426109) című kötetének párdarabjában folytatja a hazai
emlékanyag bemutatását az ikonosztázionokkal. ; Nálunk az ikonosztázionok
készítésének virágkora a 18. század - ebből az időből maradt fenn a legtöbb
alkotás. Az ikonosztázion valójában ikonfalat jelent, mely építészeti,
festészeti - és faragványai révén - szobrászati munkák együttese. Magyarországon
71 templomban és kápolnában láthatók ezek a művek, amelyek a keletiekkel
összehasonlítva sajátos vonásokat mutatnak. Ez egy felől abból adódik, hogy
nálunk, a keleti és a nyulgati kultúra találkozási pontján erőteljesen
érvényesült a nyugati stílusjegyek hatása, másfelől ezek a művek nemzeti
sokszínűséget mutatnak: görögök, románok, bolgárok, szerbek megrendelésére
készültek. A könyv először a 18. század elejétől a 20. századig, időrendben
haladva tekinti át készítésük történetét, bemutatva a főbb típusokat is, a
második rész pedig ikonográfiai számbavétel, katalógus, pontos, szakszerű
leírásokkal. Ez utóbbi a települések nevének betűrendjében sorra veszi az
ikonosztázionokat (előbb a templomokét, majd a kápolnákét), és tartalmazza az
állványzatra, a méretre, a festésre, a készítés idejére, a készítőre, a
faragványokra, a képi díszítésre (technikájára, korára, festőjére stb.)
vonatkozó adatokat, valamint utal az irodalomjegyzékben található tételekre is.
Bibliográfia, helység- és művésznév-mutató, továbbá angol nyelvű összefogaló
teszi teljessé a kötetet, amely - a magyarországi posztbizánci egyházművészet e
tárgytípusának első felmérése.