Egy okos gyerek alaposan meggondolja, mikor és hová születik. Az 1924-es év
Budapestjén, a Márton utca 23. nem a legjobb választás volt. Förster Vera
önéletírása szól iskolás-sorsról a Horthy-korszakban, zsidó-sorsról a
vészkorszakban, egy huszonéves nő sorsáról a negyvenes és ötvenes évek
Magyarországán. Szól arról a diákról, aki megszerzi a pszichológus diplomát
(amikor a pszichológia is még félig-meddig tiltott tudomány) és a menekülőről,
aki elhagyja Magyarországot. Vagyis a történelemről szól, de mindig a személyes
történelemről, saját sorsáról: arról, aki volt és aki lett belőle, s aki élete
vége felé önmagára tekint.