Kedves olvasó! Úgy repül az idő, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Öt éve már,
hogy a Galaktika újraindult, hogy folytattuk a Kuczka Péter által megkezdett
munkát, s bizony már egy évtizede annak, hogy a lap megálmodója nem lehet
közöttünk, nem örülhet velünk az elmúlt évek sikereinek. Magazinunk alapítója, a
József Attila- és Kossuth-díjas költő 1999. december 8-án távozott, s az űrt,
amit maga után hagyott, nem könnyű betölteni... Sokan fantasztának tartottak,
amikor a Galaktika felélesztésén gondolkodtam, de szerencsére hamar megtaláltam
azokat a remek kollégákat, barátokat, akik nem hagytak magamra azóta sem ebben a
grandiózus vállalkozásban. Nem kevesebbet terveztünk el ugyanis, mint azt, hogy
egy olyan Galaktikát szerkesztünk, ami méltó utódja a hajdaninak, s amire a
mindig nyitott és humanista Kuczka Péter is büszke lehetett volna, s aminek
restaurálását sajnos ő már nem érhette meg. Fél évtized távlatából nyugodtan
kijelenthetem, hogy tervünket siker koronázta, A Galaktika ma már újra
megkerülhetetlen tényező a magyar SF-irodalomban, s nem csupán egy folyóirat,
hanem egy komoly brand, hungarikum és fogalom. Idén 30. évfolyamában járó
magazinunk mellett a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatunk múlt hónapban
ünnepelte 200. kötetét. A MetaGalaktika pedig az idén - a magyar nyelv éve
kapcsán - egy kimondottan hiánypótló összefoglalással jelentkezett a magyar SF
történetéről, s a napokban megjelent HiperGalaktika elődei is szép sikereket
értek el, mint a lapcsalád legifjabb tagjai.