Két év telt el a Rumbarumbamm című karanténnapló megjelenése óta, amelyben
Benedek Ágota a világjárvány mindenkit érintő abszurd, lehangoló vagy éppen
humoros mozzanatait dolgozza fel. Azóta a világ békésebb, kellemesebb,
szerethetőbb hely lett, és jól látszik, hogy a covid után már soha semmilyen
katasztrófa nem érheti többé az emberiséget. Ja, de! Méghozzá folyamatosan.
Megállás nélkül. Azóta is. De ha nem így lenne, akkor is megmaradnának azok a
hétköznapi, apróbb vagy nagyobb szorongások, amelyek Ágota esetében például a
jeges verítékhez és körömágytépkedéshez vezetnek. Benedek Ágota új könyvében
ezeket a szorongásokat veszi sorra, felfejtve azt is, mi történt vele a karantén
óta eltelt két évben. Szorongás amiatt, hogy az útleveled pont akkor nem lesz
meg, amikor a háborúban menekülni kell. Hogy pontosan annyira nehezedre esik
feldolgozni életed első szerelmi csalódását, mint Taylor Swiftnek. Szorongás
Putyintól, a természetben pisiléstől, a méhszájtágítástól és az abortusztól... A
sor végtelen. A jó hír azonban, hogy az orvosság egy könyvnek álcázott xanaxos
dobozban érkezik: mert miközben Ágota könyvét olvassuk, olyan, mintha egy
stand-up műsort néznénk, amely a legkeményebb és legdrámaibb témákat járja körül
kíméletlen humorral, bátran. És ez egyszerre megindító és felszabadító.