Szerző: Romsics Ignác Helikon Kiadó, 2025 Kosáry Domokos (1913-2007) életútja
pontos lenyomata a 20. századi magyar történelem megrázkódtatásainak. Bár nem
készült történésznek, korának egyik legkiválóbb történetírója lett. Már
Görgeyről írt első könyvével megbecsülést vívott ki magának, és a tudományos
életben hamarosan fontos pozíciókat töltött be. Felfelé ívelő pályáját a
kommunista hatalomátvétel hosszú időre visszavetette. 1957-ben letartóztatták,
és hazaárulás vádjával börtönbe zárták. Túlélését a történelem viharai között
tudatosan megőrzött személyes integritásának és szellemi szuverenitásának
köszönhette. A történész, vallotta, ne hajoljon meg, csak az igazság előtt.
Szabadulása után ismét kinyílt számára a világ, és - negyedszázados késéssel -
itthon is kezdték elismerni kivételes szakmai teljesítményét. Az igazi
jóvátételt és megbecsülést azonban csak a rendszerváltás hozta el számára,
amikor az MTA elnökévé választották. Utolsó éveiben többször fellépett a
burjánzó áltudományos nézetek ellen, melyektől nemzetének tisztánlátását és
realitásérzékét féltette. Hagyatékát feldolgozva Romsics Ignác az életét
intenzíven élő magánembert is közel hozza az olvasóhoz, ugyanakkor eddigi
könyveihez hasonlóan egy újabb perspektívát ad a korszak megértéséhez. Túléltünk
tíz évszázadot, miközben letűnt a szultánok, a Hitlerek meg a Sztálinok uralma.
Ötvenhatot drámai módon leverték. Katasztrófa volt? Igen. Sikertelen volt? Nem
volt sikertelen. Nemcsak azért, mert Magyarországon puha diktatúra váltotta föl
a kemény diktatúrát, [...] hanem különösen azért, mert gyengítette a Szovjetunió
nemzetközi pozícióját. A balsors komplexuma így a magyarokra sem áll: a magyar
történelem talán inkább a veszedelmek túlélési sikersorozatának tekinthető. A
kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 607 oldal