A kézirat lezárva: 2020. november 1. Szerző: dr. Serák István Wolters Kluwer
Kiadó, 2020 Az új Polgári Törvénykönyvvel együtt lépett hatályba 2014. március
15-én a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló
2013. évi CLXXIV. törvény, amely a magyar jogtörténetben egyedülálló módon külön
ágazati törvénybe helyezte át a korábbi kódex azon szomszédjogi szabályait,
amelyeket az alapvetően professzionális üzleti szereplőknek készült új
törvénykönyv ? a szerkesztési elvei miatt ? egészében mellőzött. Mind a jogi
szaknyelvben, mind a hétköznapi jogalkalmazás során összefoglalóan
szomszédjogoknak nevezett élethelyzetekre vonatkozó hazai anyagi jogi
szabályozás a 2010-es években tartalmilag is megújult nemcsak a polgári anyagi
jog, hanem az egyéb ágazati jogszabályok tekintetében is ? a szomszédjogi
jogviszonyok ugyanis nem értelmezhetőek szigorúan csak a polgári anyagi jogi
törvényben előírt részletes egyedi előírások alapján, azok megértéséhez a
legtöbbször több jogterület szabályozását is figyelembe kell venni. A jelen mű a
magyar jogi szakirodalomban hiánypótlónak tekinthető, amennyiben a
szomszédjogokat rendszerbe foglaltan mutatja be, átfogó képet adva az elméleti
alapoktól az egyes intézmények szabályozásán és bírói gyakorlaton át a
jogvédelmi eszközökig. A magyarázat betekintést nyújt a tulajdonhasználatra
vonatkozó szabályozás közgazdasági összefüggéseibe is, valamint az összes
kérdést nemzetközi összehasonlításban ? elsősorban a német, osztrák és svájci
szabályozással, szakirodalmi álláspontokkal és bírói gyakorlattal, de helyenként
az amerikai szabályozással is összevetve ? mutatja be. Mivel az 1959-es Polgári
Törvénykönyv hatálybalépése óta magyar nyelvű összefoglaló mű a szomszédjogok
tárgykörében nem készült, a magyarázatot ajánljuk elsősorban ingatlanjoggal és
kártérítési joggal foglalkozó ügyvédek és bírák, illetve birtokvédelmi ügyekben
eljáró hatósági szakemberek és ügyvédek számára, de emellett a téma iránt
érdeklődő jogkereső olvasó is hasznos információkat meríthet az
ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontokról
és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseiről. A szomszédjog a dologi jog legtöbb
intézményéhez hasonlóan az európai polgári törvénykönyvek legősibb szabályozási
területeihez tartozik, amely az eltelt évszázadok alatt nem csak rendszerét
illetően, hanem a konkrét rendelkezések többségében is jószerivel változatlan
formában fennmaradt, a jog- és gazdaságpolitika időszakos változásai ugyanis
lehettek bármilyen mélyrehatóak, de mindig megkímélték ezt a jogintézményt,
amely így manapság is pótolhatatlan alapvető része a joganyagnak, jóllehet
szerepe és súlya az eltelt évszázadok során a társadalom és a gazdaság
átalakulása, nem utolsó sorban a technikai fejlődés hatására fokozatosan
módosult. A jelentős történelmi múlt, valamint a szabályozás jellegzetességei
révén könnyen az a vélemény alakulhat ki a mindennapi jogalkalmazóban, de akár a
szakmai keresőben is, hogy a polgári jog eme területe a gyakorlatban könnyen és
egyszerűen alkalmazható, kevés problémát vethet fel. A német és osztrák, de akár
az angolszász vonatkozó szakirodalom gazdagságát szemlélve ugyanakkor
egyértelműen látható, hogy a szomszédjogok alkalmazása a mai kor társadalmi és
technikai követelményei között is jelentős elvi és gyakorlati kihívásokkal
terhelt. A szerző célja ezért lehetőleg minél átfogóbb, vagyis a jogterület
összetettsége miatt a legtöbb kapcsolódó kérdéskörre is kitérő tablót adni a
szomszédjogok jogintézményről. Egy ilyen átfogó ismertetés azonban ? szintén az
előbb részletezett tényezők miatt ? nem merülhet ki a hatályos magyar
jogszabályi előírások, valamint a joggyakorlat és a jogtudomány eredményeinek
bemutatásában, a kellően teljes képhez mindenképp összehasonlító jellegűnek kell
lennie. Ezt legkivált az indokolja, hogy míg a német és az osztrák jogi
szakirodalom szembetűnően bővelkedik úgy az elméleti-, mint a bírósági
gyakorlatot bemutató ? számos értékes és a szerző meggyőződése szerint a hazai
jogalkalmazás számára is hasznosítható megállapítást tartalmazó ? művekben,
addig a magyar jogéletben nem övezte a szomszédjogokat hasonló érdeklődés és
figyelem. A jelen műben ezért a szerző megkísérli a szomszédjogokat elméleti és
gyakorlati oldalról egyaránt bemutatni, és reményét fejezi ki, hogy abban mind a
szakértő, mind pedig a járatlanabb olvasó hasznos információkat szerezhet. A
kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2020 Terjedelem:
176 oldal A tartalomból: Bevezető gondolatok I. fejezet: A szomszédjogok
dogmatikai alapjairól 1. A szomszédjogok általános dogmatikai kérdései 1.1. A
szomszédjog fogalma 1.2. Néhány gondolat a szomszédjogok gazdasági elemzése
köréből 1.3. Az ingatlanok 1.4. A szomszédjog alanyai 2. A szomszédjogok
jogintézményi kapcsolatai 2.1. A szomszédjogok és a tulajdonhoz való alapvető
jog 2.2. A szomszédjogok és a joggal való visszaélés 2.3. A szomszédjogok és a
magánlakáshoz való jog 2.4. A szomszédjogok és a korlátolt dologi jogok II.
fejezet: A szomszédjogok jogforrási rendszere 1. A szomszédjogok rendszere a
magyar jogban 1.1. A polgári anyagi jogi törvények szomszédjogi szabályai 1.2.
Kiegészítő és eltérő szomszédjogok alacsonyabb jogforrási szintű normákban 1.3.
Egyéb (közjogi) normák szomszédjogi rendelkezései 2. A szomszédjogok rendszere a
német, az osztrák és a svájci jogban III. fejezet: Negatív szomszédjogok 1. A
szükségtelen zavarás tilalma 1.1. A szükségtelen zavarás dogmatikai alapkérdései
1.2. A zavarás és a szükségtelenség fogalmai 1.3. A helyben szokásos zavarások
1.4. Az épített műtárgyakkal való zavarás 1.5. A zajjal, rezgéssel, szaggal
történő zavarás 1.6. A negatív és immateriális zavarások 2. A szükséges
földtámasz IV. fejezet: Pozitív szomszédjogok 1. Szükségbeli út 2. Szomszédos
ingatlan használata 3. Tilosban talált állat és az állattartás kérdése 4.
Áthulló termény beszedése, áthajló növényrészek eltávolítása 5. A kerítés,
sövény, mezsgye, és a telekhatáron álló növényzet V. fejezet: A szomszédjogok
védelme 1. Jogos önhatalom és közigazgatási birtokvédelem 2. Birtokper és a
jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti per 3. Tulajdonjog
háborítatlanságát védő per (actio negatoria) 4. Kártérítési per 4.1. Dogmatikai
alapkérdések 4.2. A szomszédjogi kártérítés joglapja és összegszerűsége
Felhasznált irodalom Jogszabályok jegyzéke