A bikavér az Egri borvidék legrégebbi és legismertebb márkája, legalább
százötven éves múlttal büszkélkedhet, története mégis feldolgozatlan. Mikor
készülhetett az első bikavér, és milyen fajták házasításából állt? És vajon
volt-e házasítási receptúra? Milyen szerepet játszott a kadarka a bor
történetében? Mit neveztek vinum rubrumnak, és mi volt a subrubrum? Egyáltalán:
mit értettek több mint száz évvel ezelőtt bikavér néven? A szerzők hosszú évek
óta gyűjtik és tanulmányozzák az egri borvidékre, különösképpen a bikavérre
vonatkozó forrásokat. Hiánypótló kötetük az egri bikavér sikerekkel és
buktatókkal, olykor kudarcokkal teli, ma is tanulságos történetét tárja az
olvasók elé az 1800-as évektől napjainkig, miközben megismerjük az Egri borvidék
felemelkedésében szerepet játszó szőlőfajtákat, a borászokat és a kereskedőket,
a szőlőtermesztés és a borkészítés korabeli ?divatjait, a filoxéravész
pusztítását és az újrakezdés nehézségeit, valamint a háttérben zajló
történelmi-politikai események és a különböző üzleti döntések hatásait. Szilágyi
Réka borkultúra-szakértő, Csutorás Ferenc borász és Pap Péter István történész
közös munkája nem csupán egy legendás bor eredetét tárja fel az olvasók előtt,
de bizonyítja, hogy az egri bikavér ma is különleges és egyedi karakterekkel
rendelkező vörösbor, amely magában hordozza egy rendkívüli természeti
adottságokkal megáldott borvidék minden jellegzetességét.