Emlékszünk még Dióbél királykisasszony történetére? Vagy emlékszünk Csiribiri
Birikére vagy a pillangók királyára? Ha nem, itt az idő, hogy felelevenítsük
Móra csodás meséit, és adjuk tovább gyerekeinknek is ezt az örökséget. Az én
Panka lányom nagyvárosban született és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az
a kisváros, ahol én születtem. Egyszer aztán vasútra ültettem és haza vittem
abba a kis városba. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk meg.
Ahogy kiszálltunk a vonatból, a Panka fülét megütötte a nagy csend. Nini, itten
nem csöngetnek a villamosok? Nem ám, mert itt nem szaladgál az utcán
villamoskocsi. El se férne a keskeny utcákon. Aztán meg nem is volna neki kit
vinni. Ki hova igyekszik, gyalog is mindjárt odaér itten. Közel a város egyik
széle a másikhoz. Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen is
lekívánkoznak a polcról a repedt fazekak kezdi Panka történeteit Móra Ferenc.