Szerző: Szabad György Line Design Kft., 2020 Szabad György valósággal benne élt
abban a bő egy évszázadban, amit a magyar történetírás a polgári átalakulás
koraként ismer. Ahogy Deák Ferenc fejből idézte a Corpus Iurist, úgy Szabad
György is kívülről tudta a korszak valamennyi fontos törvényét, de teljes
bekezdéseket tudott idézni Kölcseytől, Deáktól, Széchenyitől - na és
természetesen Kossuthtól. Mert számára Kossuth a korszak mércéje, lett légyen
szó a reformkorról, a forradalomról és szabadságharcról, a neoabszolutizmus vagy
a kiegyezés koráról. Az 1849-ig tartó időszakot természetszerűen felívelő, az
1849 utáni korszakot egyértelműen hanyatló, s a történelmi Magyarország tragikus
széthullását előkészítő időszaknak látta, s hatásosan tudott érvelni Kossuth
kiegyezés-kritikájának szellemében. E kötetben válogatást adunk a korszak
egészét áttekintő, illetve annak egyes részproblémáit bemutató, valamint a
korszak meghatározó személyiségeit, egymáshoz fűződő kapcsolataikat,
koncepciójuk alakulását vagy mértékadó megnyilatkozásait elemző tanulmányaiból.
A kötetet akadémiai székfoglalóinak egymást kiegészítő és egymásba illeszkedő
szövege nyitja, ezt követik relatív időrendben a Kölcseyről, Wesselényiről,
Kossuthról, Batthyány Lajosról és Kázmérról, Eötvös Józsefről, Deák Ferencről
szóló tanulmányok. Szabad György - maga is irodalmi igényű szövegek szerzőjeként
- mindig kiemelt figyelemben részesítette a magyar polgárosodás folyamatában is
kulcsszerepet játszó irodalmárok (közéleti) ténykedését, vagy a kor nagy
kérdéseire irodalmi munkáikban tükröződő válaszokat. Így a kötetet haszonnal
forgathatják a korszak irodalomtörténete, Kölcsey, Vörösmarty, Eötvös, Petőfi,
Madách, Vajda pályája iránt érdeklődők is. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 264 oldal