Szerző: Lóczy Dénes Dialóg Campus Kiadó, 2002 A kötet részben tankönyv, részben
a tágabb szakmai közönségnek szóló monográfia. Főbb fejezetei: A tájökológia
rövid története, alapfogalmai - A rendszerelmélet alkalmazása a földértékelésben
- A tájökológiai modellezés és térképezés - Földértékelés tárgya,
megközelítésmódja - Földrajzi információs rendszerek felhasználása a
földértékelésben - Speciális földértékelési célok (építés, területfejlesztés,
vízgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) - Az ökológiai tájértékelés és
a környezetérzékenység - A környezeti hatáselemzés. A kötetet 48 fekete-fehér
illusztráció, ábra (folyamatábra, szelvény, térkép) illusztrálja. A kötet
adatai: Méret: B/5 Terjedelem: 304 oldal Kötés: keménytáblás Tartalom: 1. Táj és
ökoszisztéma - fogalommeghatározások 13 1.1. A táj mint a klasszikus földrajzi
kutatások tárgya 13 1.2. Ökológiai szemlélet 20 1.3. Ökoszisztéma,
geo(öko)szisztéma vagy ökotóp mint alapegység 22 1.4. Lágy határok 25 2. A
tájökológia rendszerelméleti alapjai 27 2.1. Az egész tudománya 27 2.2.
Önszabályozás 29 2.3. Együttfejlődés 33 2.4. Egymásra épülés 34 2.5. A
rendszerelmélet határvidékén 36 3. Tájökológiai módszerek 37 3.1. Terepi
felvételezés 37 3.1.1. Távérzékelés a tájökológiai kutatásokban 38 3.1.2.
Globális helymeghatározó rendszerek (GPS) 38 3.2. Laboratóriumi elemzések 39
3.3. Adatfeldolgozás 39 3.4. A tájökológiai modellezés 40 3.4.1. A modellépítés
részfeladatai 40 3.4.1.1. Szakértői rendszerek 43 3.4.2. A tájökológiai modellek
tartalmi osztályozása 45 3.4.2.1. Statikus modellek 45 3.4.2.2. Dinamikus
modellek 47 3.4.2.3. Prognózismodellek 49 3.4.2.4. Egyéb modellfajták 51 3.4.3.
Formai csoportosítás 52 3.4.3.1. Grafikus modellek 52 3.4.3.2. Tájökológiai
térképezés 55 3.4.3.3. Matematikai modellek 56 3.4.4. A modellek gyakorlati
haszna 59 4. A földértékelés alapjai 61 4.1. Az erőforrások osztályozása 62 4.2.
A természeti potenciálok fajtái 63 4.4. A föld fogalma itthon és külföldön 68
4.5. Értékelés vagy minősítés? 69 4.6. A mezőgazdasági földértékelés 70 4.7. A
földértékelés módszertani nehézségei 72 5. A termőképesség értékelésének
hagyományos módszerei 75 5.1. A földértékelési módszerek osztályozása 75 5.2. A
mezőgazdasági célú földértékelés világtörténete 78 5.2.1. A főbb
kategóriarendszerek 79 5.3.1.1. Az amerikai módszer (USDA LCC) 79 5.3.1.2. A
kanadai földkataszter (CLI) 86 5.3.1.3. Az angol változat (MAFF ALC) 89 5.3.1.4.
Kategóriarendszerek az Európai Unió más országaiban 94 5.2.2. Fordulópont a
földértékelés fejlődésében: a FAO irányelvei 97 5.3.2.1. Példa a FAO elveinek
alkalmazására: a zambiai földértékelés 100 5.2.3. A paraméterrendszerek főbb
típusai 102 5.3.3.1. A Storie-index 102 5.3.3.2. A német birodalmi talajbecslés
104 5.3.3.3. Agroökológiai övezetek (AEZ) 106 6. Hazai tájértékelési irányzatok
109 6.1. A talajtérképezésre épülő tájértékelés története 109 6.1.1. Az
aranykorona-érték 109 6.1.2. A Kreybig-féle talajismereti térképezés 111 6.1.3.
A magyar mezőgazdaság területi elhelyezkedésének felmérése 113 6.1.4.
Mezőgazdasági termőhelyértékelés 116 6.1.5. Pest megye agroökológiai potenciálja
(PAP) 118 6.1.6. Magyarország agroökológiai potenciálja 120 6.2. A
természetföldrajzi tájértékelés 121 6.2.1. Agrogeológiai felmérések 122 6.2.2.
Reprezentatív típusterületek minősítése 123 6.2.3. Termőhely-értékelés 124
6.2.4. Magyarország kistájainak katasztere 128 6.3. Értékelés a tájrendezésben
129 7. Földrajzi információs rendszerek a földértékelésben 131 7.1. A GIS
lényege 131 7.1.1. A GIS alapfogalmai 133 7.1.2. Raszteres adatmodellek 134
7.1.3. Vektoros adatmodellek 135 7.2. Adatelemzés a GIS-ben 136 7.2.1. Az
adatbázis rendezése transzformációkkal 139 7.2.2. Elemzés az adatok
integrálásával 141 7.2.3. Döntési stratégiák a GIS-ben 142 7.3. Digitális
terepmodellek 143 7.3.1. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS)
digitális terepmodellje 146 7.3.2. A német ATKIS 146 7.3.3. A magyar DTA-50
terepmodell 147 7.3.4. A DEM mint megjelenítő eljárás 148 7.3.5. A DEM
derivátumai 149 7.4. GIS a tájértékelésben 151 7.4.1. Példa tájökológiai
minősítő GIS-re: az EMAP 151 7.4.2. Egy magyar tájökológiai GIS: a HunSOTER 152
8. Ökológiai körzetesítés 155 8.1. A növénytermesztésre való alkalmasság
vizsgálata 155 8.1.1. Szlovák tájpotenciál-becslés 156 8.1.2. Német
termőhely-minősítés 157 8.1.3. Agroökológiai alkalmassági vizsgálat
Magyarországon 158 8.1.3.1. Az igények és az adottságok megfeleltetése 163
8.1.3.2. A paraméterek kiválasztása és súlyozása 165 8.1.3.3. Továbbfejlesztett
változat 166 8.2. Agroökológiai mikrokörzetesítés 168 8.2.1. Összevetés a
természetföldrajzi tájbeosztással 170 8.3. Földhasználati zónarendszer
Magyarországon 171 8.4. Ökológiai földosztályozás 174 8.4.1. Tengerentúli
felmérések 175 8.4.2. Európai földosztályozások 177 9. Új utakon a földértékelés
181 9.1. A kategóriarendszerek továbbélése 181 9.1.1. A vízellátottság az USDA
LCC rendszerben és továbbfejlesztett változataiban 181 9.1.2. A vízellátottság a
FAO irányelveiben 184 9.2. Földértékelő modellek 185 9.2.1. A QLE-modell 185
9.2.2. Az AEZ-program vízellátottsági modellje 187 9.2.3. A kanadai VB-modell
189 9.3. A ?lágy halmazok elméletének földértékelési alkalmazásai 189 9.4. A
vízellátottság értékelése szakértői rendszerrel 192 9.4.1. Mesterséges
neuron-hálózatok (ANN) 196 9.5. Az információs rendszerek új generációja 197 10.
Közgazdasági földértékelés 201 10.1. A természeti potenciálok közgazdasági
értékelése 202 10.2. Földértékszámítási kísérletek a szocializmusban 203 10.3. A
közgazdasági alkalmasság mérése 205 10.3.1. Bruttó határérték 205 10.3.2.
Leszámítolt tiszta jövedelem elemzése 206 10.3.3. Közgazdasági földértékelés az
Európai Unióban: az ALES-modell 206 10.4. A fenntartható mezőgazdaság
ismérveinek vizsgálata 210 10.5. Környezeti hatások értékelése 213 10.5.1.
Költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis, CBA) 216 10.5.2.
Költség-hatékonyság elemzés (cost-effectiveness analysis, CEA) 217 10.5.3.
Elmaradt haszon becslése (opportunity cost, OP) 217 10.5.4. Megsokszorozódó
hatás becslése (multiplier technique) 217 10.5.5. Feltételezett piaci értékelés
(contingent valuation, CV) 217 10.5.6. Utazási költség becslése (travel cost
method, TCM) 218 10.5.7. Hasznosságbecslés (hedonikus ár eljárás, hedonic price
method, HPM) 218 10.5.8. Az EIS formai megoldásai 219 11. Ökológiai szempontú
tájértékelés 223 11.1. Az ökológiai regenerációs potenciál értékelése 223 11.2.
A tájmintázat minősítése 227 11.3. Természet- és tájvédelmi felmérések 235 11.4.
A táj antropogén terhelhetőségének minősítése 237 11.5. A földhasználat
minősítése 239 11.6. Erdészeti célú értékelés 241 12. A földértékelés egyéb
területei 247 12.1. Az ásványkincs-potenciál értékelése 247 12.2. A vízpotenciál
értékelése 251 12.2.1. Vízkészletek minősítése 251 12.2.2. A vízminőség
értékelése 252 12.3. Mérnöki (építési, hulladékelhelyezési) célú értékelés 255
12.3.1. Beépíthetőség 256 12.3.2. Hulladékelhelyezés 258 12.4. Rekreációs
szempontú értékelés 260 12.5. Esztétikai szempontú tájértékelés 263 12.5.1.
Tájbaillesztési vizsgálatok 266 12.5.2. Egyedi tájértékek minősítése 267 12.5.3.
A tájképi potenciál értékelése 268 Irodalomjegyzék 273 Tárgymutató 303