Túlságosán is jól tudom, milyen idegen, igen, bolyonként felfoghatatlan lesz
egy s más ebben a könyvben, nem egy délvidéki olvasó számára. Mindazok a hűs és
vér nélkül való lények, amelyek a mi északi mondáinkban és álmainkban élnek még,
a manók, akik gyerekkorunkon őrködtek, a tündérek, akik rétjeinken alvó virágok
fölött táncolnak, az ?apró nép, amely a medvéknek enni visz téli szállásukra, a
hegyi szellemek, amelyek óriás lépteikkel átcsörtetnek erdeinken, mind-mind
eltűnteik volt a latin földről Pán sípjának utolsó visszhangjával. Az egyetlen,
aki túlélte a láthatatlan világ pusztulását, az ördög. Jutalmul, amiért a pokol
kínjával fenyegetett, amiért személyesen s önzetlenül közbelépett, hogy
megmentse az ingadozó vagy makacs bűnös-lelkeket, íme ott nyugszik a szent római
székesegyház anyaölében: megérdemelt ellenszolgáltatás, hogy része volt a jó
végső győzelméért való harcban!