Varguitas, a tizennyolc éves fiatalember tűzön-vízen át író akar lenni, ám
egyelőre hírszerkesztőként tengeti életét. Az irodalomhoz csak a szerelem
mérhető fontosságban, s az ifjú író természetesen nagy, perzselő szerelemre
vágyik, miközben ki is gúnyolja az efféle romantikát. Hogy, hogy nem, a nála
jóval idősebb Julia nénikéjével esik szerelembe, s e titkolt - és szerfölött
romantikus - kapcsolat, ez a merészen pikáns melodráma összekapcsolódik egy
rádiós szappanoperákat író, a tömegízlést zseniális érzékkel kiszolgáló bolíviai
giccstermelő felfedezésének, elképesztő sikerének és őrületének történetével. A
káprázatos stílusparódiákkal sziporkázó regénynek külön érdekességet ad, hogy
Varguitast - azaz kis Vargas-t - a szerző egykori önmagáról mintázta. (S az
igazi Julia néni aztán megírta saját verzióját a szerelmükről.) A Julia néni és
a tollnok 1977-ben jelent meg először, két évvel azután, hogy az akkor már
világhírű perui író nagy tanulmányt közölt Flaubert-ről Az örök orgia címmel.
Flaubert hatása az ezután született regényen is érezhető - afféle új Érzelmek
iskolája ez, fűszeres latin-amerikai ízekkel.