Ebben a kötetben az elmaradhatatlan, valódi krémes-habos új nyalánkságok
mellett több helyet kaptak a kanálba kívánkozó gyümölcsédességek, kevesebbet
viszont a jeges finomságok, hiszen fagylaltokat manapság nemigen érdemes házilag
készíteni, egyéni ízesítésű, egyszerűen elkészíthető parfékat azonban igen. És
ami a szívem csücske: végre itt sorakoznak az eddigi köteteinkből valahogy
mindig kiszorult meleg desszertek, mindenki kedvencei. Ezek a sokarcú monarchiás
konyhákat idéző, többé-kevésbé tartalmas levesek után kínált, csak melegen jó!,
egyszerű, családias tésztaédességek voltaképpen átmenetet képeznek a
nyalánkságok és a sütemények között. Már a gondolatuktól is boldogság tölti el
az embert. Kivált, ha olyan szerencsés, hogy a rizsfelfújtat, túrógombócot,
császármorzsát vagy efféle jóságokat nem hipp-hopp elkészíthető zacskós csodák,
hanem a mamája-nagymamája türelme és gondoskodó figyelme jóvoltából ismerheti.
Hiszen tudjuk, a receptek csak látszólag szólnak az ételekről, sokkal inkább az
életünkről...