Az 1980-as évekig az autizmust főként a fiúknál előforduló állapotnak
tekintették, és még napjainkban is inkább ritkaságnak számít, hogy lányokat és
nőket diagnosztizálnak autistaként. Clara Törnvall mindig is másnak érezte
magát, szorongott, tizennyolc éves korától terapeutákhoz járt,
antidepresszánsokat és különböző nyugtatókat szedett, miközben rengeteg könyvet
és cikket olvasott a mentális betegségekről. Egy hétvégére beutalták egy
pszichiátriai klinikára, de ez sem segített. Hosszú évek teltek el, mire végre
igazi segítséget kapott, amikor egy pszichiáter közölte vele: autista. Az
Autisták című könyvben a saját, legszemélyesebb élményein keresztül, életszerű,
mindennapi példákkal mutatja meg, milyen autizmussal élni még egy olyan elfogadó
társadalomban is, mint a svéd, és milyen súlyos kihívásokat jelent a legtöbb
ember számára szinte észrevehetetlenül egyszerűnek tűnő feladatok elvégzése.
Másrészt az elmúlt évszázadok művészeti alkotásai, festmények, szobrok, irodalmi
művek értő elemzésén keresztül igazolja, hogy az autizmus a legkevésbé sem
újkeletű és nem csak férfiakra korlátozódik. Továbbá arra is kitér, hogy
véleménye szerint milyen alapvető társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz,
hogy az autisták teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai lehessenek szűkebb
és tágabb közösségüknek.