Lawrence Durrell angol írót a magyar olvasók az Alexandriai négyes című híres
regénytetralógia szerzőjeként ismerték meg ? és mint a népszerű Gerald Durrell
humoros könyveinek kötekedő Larry bátyját. Az idősebbik Durrell nem csak számos
regény és útikönyv szerzője: egész felnőtt életét mint kultúrdiplomata élte le a
Földközi- tenger mellékén és szigetein, elsősorban Görögországban,
Jugoszláviában, Egyiptomban, Franciaországban. Megszállottja és kiváló ismerője
a mediterrán világnak. Szicíliába csak hetven felé járva, egy társasutazás
keretében jutott el. A jelenleg Provence-ban élő író egy amerikai lap
megbízatásától ösztönözve vett részt a Cataniától Taormináig tartó utazáson,
amelynek főbb állomásai: Catania, Siracusa, Agrigento, Selinunte, Erice,
Segesta, Palermo és Taormina: valós (vagy fiktív?) szereplői a társasutazás
résztvevői. Remek figurák és epizódok tarkítják az antik tájon tett érzelmes
utazást. Az apró epizódokból, mozaikokból lassan kialakul a különféle
csodabogarakból összeverődött útitársak könnyed humorral megrajzolt portréja:
van köztük angol püspök és londoni felszolgálónő, amerikai fogorvos, veterán
angol katonatiszt, öreg francia házaspár és japán turista. E könyvben keveredik
az útleírás, a memoár, a líra, a mitológia meg a történelem. A szerző útikalauza
nem holmi bedekker, hanem a hajdan Cipruson megismert (és azóta már halott)
Martine több levele, amelyet ez a rokonszenves és nagyon okos asszony
Szicíliából írt Szicíliáról. A Martine-motívum át- meg átszövi a könyvet. A
szellemes és érdekes levelek tele vannak régészeti és kultúrtörténeti
információkkal.