John Fowles (1926-2005) író, költő, esszéista, kritikus, a második világháború
utáni angol regényírás egyik meghatározó alakja volt. Fontosabb regényei: A
mágus (1966), A francia hadnagy szeretője (1969), Daniel Martin (1977), Mantissa
(1982). Legismertebb és legnagyobb hatású műve a modern pszichothriller műfaj
megteremtője. A lepkegyűjtő 1963-ban jelent meg, ez Fowles első regénye.
Ferdinand, a lepkegyűjtő megüti a totófőnyereményt, úgyhogy módjában áll
gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a
gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke
festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és
félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá
semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a
birtokában tudja. Olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben,
és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk,
s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük - mondja Ferdinand. Miranda
pedig ezt írja titkos naplójába: Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép
legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. A tragédiába torkolló történet
a filmvásznon is világsikert aratott.