Szerző: Visegrády Antal Dialóg Campus Kiadó, 2004 Az államtan a pozitivista
államelmélet német eredetű változata (Staatslehre), amely az államtudománynak a
XIX. Században végbement differenciálódása során önállósult. Klasszikus
rendszerének kidolgozása Jellinek nevéhez fűződik, aki abban következetesen
érvényesítette a pozitivista tudományfelfogás szempontjait, s ezen belül a jogi
és szociológiai államfogalom megkülönböztetését. Ennek megfelelően az általános
államtan (Allgemeine Staatslehre), mint az állami jelenségeket megalapozó
tudomány, államjogra (Staatsrechtslehre) és társadalmi államtanra (Soziale
Staatslehre) tagozódik. Az előbbi az állam jogi természetét és alapfogalmait
hivatott megvilágítani, az utóbbi az államot mint társadalmi alakulatot a maga
totalitásában vizsgálja. A II. világháború utáni évtizedekben az államtan - R.
Zippelius, F. Ermacora, R. Herzog, M. Kriele, Th. Fleiner-Gerster, P.
Ternthaleer és F. Koja munkásságának eredményeként - Németországban és
Ausztriában is megújult. Egyfelől magába olvasztott sok szociológiai,
politológiai és filozófiai ismeretet, másfelől pedig részletesen tárgyal számos
alkotmánytani problematikát. Az angol-amerikai társadalomtudományokban az
államtan sosem honosodott meg. A terrénumába tartozó jelenségeket a
kormányzástan, a politológia, a politikai szociológia, a politikai filozófia és
az alkotmánytan tárgyalja. Az államtan - módszertani szempontból - ma is vegyes
elveket követ, ugyanis az állami jelenségeket az őket kondicionáló
jogi-társadalmi és politikai környezetben írja le. Koncepcióiban ötvözni kívánja
az állammal foglalkozó különböző tudományok szempontjait és eredményeit, így a
történeti, a rendszertani, az összehasonlító, a fogalomelemző, a jogi-dogmatikai
és a szociológiai módszereket alkalmazzák. E tudomány XX. századi fejlődését
döntően az utóbbi kettő - a jogi és a szociológiai módszer - határozta meg. Az
államtan jellegzetes tematikája a következő kérdésköröket öleli fel: a) az állam
fogalma és az államiság elemei; b) az állam keletkezése, története és főbb
történeti típusai; c) az államformák tana; d) az államkapcsolatok és
államszövetségek kérdései, e) az állam funkciói; f) az állam szerkezeti és
szervezeti felépülése; g) a szuverenitás problémája, valamint az állam és a
politika kapcsolata. Ez a Heller által kijelölt út vált elfogadottá - az
amerikai eredetű political science befolyási övezetének kiterjedésével
párhuzamosan - nemcsak Németországban, hanem világszerte is. Eltűnni látszik a
határvonal a két korábban összeegyeztethetetlennek nyilvánított tudományos
megközelítésmód, a jogi és a politikai között. E kötetben arra törekedtünk, hogy
az államtan tematikai és tartalmi hagyományait kombináljuk a modern
politikatudomány és szociológia keretében felhalmozott ismeretekkel. A kötet
adatai: Méret: A/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2004 Terjedelem: 96 oldal
Tartalom: Előszó 9 1. A politikai rendszer 11 1.1. A politikai rendszer fogalma
13 1.2. A politikai rendszer funkciói 14 1.3. A politikai rendszer elemei. A
politikai pártok 15 1.3.1. A politikai pártok funkciói 17 1.3.2. A pártok
szervezeti felépítése 18 1.3.3. A kétpártrendszer funkciója 20 1.3.4. A pártok
és a befolyásoló csoportok 22 1.3.5. A pártok és a választások 23 1.3.6. A
pártok közjogi helyzete 28 2. Az állam fogalma 41 2.1. Az állam definiciója 43
2.2. Az állam alkotóelemei 45 2.3. Az állam keletkezésére vonatkozó főbb
elméletek 53 2.4. Az állam kialakulásának stádiumai 57 2.4.1. Az anarchikus
demokrácia 57 2.4.2. A törzsi állam 58 2.4.3. A modern territoriális állam 59
2.4.4. A pártokba szerveződött és törvényhozó állam 59 2.4.5. Az államok
kölcsönös függése egymástól 61 2.5. Az állam szuverenitására vonatkozó nézetek
fejlődése 61 2.6. Az állam szuverenitása. Nemzeti és népszuverenitás 65 2.7. Az
állam funkciói 68 3. A főbb államtipológiák 71 3.1. Az államok rendszerezésére
vonatkozó elméletek 73 3.2. Monarchia, arisztokrácia, demokrácia 76 3.3. Az
abszolút állam 77 3.4. A liberális állam 78 3.5. A jóléti állam 79 3.6. A
totális állam 81 3.7. A jogállam 81 4. Az államforma 85 4.1. Az államformákkal
kapcsolatos nézetek fejlődése az ókortól napjainkig 87 4.2. Az államforma
fogalma 91 4.3. Az államformák felosztása 92