Szerző: Jolsvai András Kalligram Kiadó, 2025 Ezerkilencszáznyolcvankilenc
decemberében Zádor Andrást kirúgják az állásából. A férfi harmincas éveiben jár,
mostanáig egy rangos irodalmi folyóirat rovatvezetője volt, és nemigen tud mit
kezdeni a helyzettel. A munkanélküliség eddig csak történelmi tananyag volt a
számára. De most meg kell tanulnia ezt is, mint az adóbevallást és a fénymásoló
kezelését. Új időket vártak, új szabályokkal, hát ezek most eljöttek! És persze
jó, hogy eljöttek, gondolja Zádor, mert mostantól már a teljesítmény számít majd
meg a tehetség, a szorgalom, neki tehát nem lehet félnivalója. Aztán most mégis
munkanélküli. Valahogy nem a hozzá hasonlóknak áll ez az új világ. Jönnek a
semmiből az ügyesek, sündörögnek jókor, jó helyen, jönnek a vakmerő szélhámosok,
a botcsinálta főnökök, a bármihez értő, bármire vállalkozó vezérigazgatók.
Mintha egy vadonban próbálna helyet találni magának az a művelt, képzett,
tehetséges értelmiségi nemzedék, amely nem a kenyérharcra szocializálódott. Nem
arra készült, hogy olcsó füzetes regényeket javítgasson, vagy hajdani
ponyvaregényekről verje le a port, mert ezeknek lett hirtelen keletje. Esetleg
hogy kozmetikumokat áruljon felmenő rendszerben. Mivé lehetett volna, s mivé
lett ez a nemzedék? A rendszerváltás ifjú-középkorú értelmiségi nemzedéke?
Vesztesek-e mind, vagy a hirtelen rájuk zúdult szabadság mégis csak engedte őket
is játszani a megszülető rendben? Jolsvai András új regényében a tőle megszokott
eleganciával, szellemes stílusban idézi meg a rendszerváltó nemzedék reményeit.
Szereplői próbálják megérteni az új idők új dalait, és hinni akarják, hogy ebből
az alakuló, fülsiketítően vegyes kórusból az ő hangjuk is kihallatszik majd. A
kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2025 Terjedelem: 408 oldal